Sokan azt modják, hogy a túlsúly oka a cukor, mások szerint a zsír, harmadikok szerint a a kalóriák a bűnösek a súlygyarapodásért.
PharmDr. Margit Slimákova nem valja azt, hogy az aki túlsúlyos, ez azért van, mert sokat eszik és keveset mozog. Szerinte ez a problémakör sokkal bonyolultabb ennél. Nem ilyen fehér-fekete.
Ez azért van, mivel az emberi szervezet nem olyan mint egy laboratóriumi kaloriméter, amit beletesznek, azt minden egyéb nélkül ugyan olayan mennyiségben "elég". Minden táplálék, amit elfogyasztunk, valamilyen hatással van a szervezetünkre. Befolyásolja az emésztést, a hormonális rendszerünket, a mikrobiomunkat. És ez dönti el valójában, hogy mit és hogyan használ fel a szervezetünk, milyen mennyiségben, vagy hová tartalékolja. Ez dönti el, hogy abból amit elfogysztunk zsírtartalék vagy izmok alakulnak ki.
Senki sem tudja meghatározni, hogy jól van kis réteske téged elfogyasztlak és legyenek belőled szép izmok, legyen belőled szép "kockahasam". Vagyis tudatosan nem tudjuk befolyáslni azt, az elfogyasztott táplálék mivé váljon a szervezetünk számára. Ezt az anyagcsere dönti el az összes idetartozó hormonnal.
Milyen alapköveket használ az anyagcserénk?
- szénhidrátokat
- zsírokat
- fehérjéket
Minden alapkő máshogyan működik a szervezetünkben.
A szénhidrátokat tovább durván a következőkre bonthatjuk:
- egyszerű szénhidrátok
- összetett szénhidrátok
- rostok (szintén az összetett szénhidrátok közé tartoznak, csak külön választottuk)
Egyszerű szénhidrátok:
- glükóz
- fruktóz
Az összetett szénhidrátok pedig az egyszerű szénhidrátokból tevődnek össze, a glükózből és fruktózból.
GLÜKÓZ
Mi történik ha az egyszerű szénhidrátokat tartalmazó élelmiszert elfogyasztjuk? Megisszuk pl. az édes kávét, megesszük a süteményt, a tésztát, a fehér kenyeret, a kiflit?
A szénhidrátok a vékonybélen keresztül a vérbe kerülnek. A vér gondosan ellenőrzi a glükóz szintet, a számára megfelelő cukor mennyiséget a vérben. Létezik bizonyos szint, amely mellett a szervezetünk helyesen, normálisan működik. Ha ez a szint magasabb vagy alacsonyabb, akkor a szervezetünk számára ez rendelleneséget jelent, melyet megpróbál helyrerakni. A glükóz a vérből csak úgy magatól nem tud eltünni. Ehhez inzulin hormonra van szükség. Minél több cukrot fogyasztunk, annál több inzulint kell hozzá termelni a szervezetnek a hasnyálmirigyben.
Ha a mai helyzetre tipikus élelmiszereket fogyasztunk, akkor nagyon sok egyszerű szénhidrátot fogyasztunk, és ehhez nagyon sok inzulint kell termelni. A magas glükóz (cukor) szint hiperglükémiát jelent, ehhez társul a magas inzulin termelés, amely hiperinsulinemiát jelent.
Mi történik? Egyszerűen azt lehet mondani, hogy az inzulin hormon összeszedi a vércukrot és vérből a sejtekbe szállítja. Azonban, ha vérben egyszerre túlsok az inzulin, akkor az inzulin a vérből több cukrot szállít el mint amire szükség lenne, és így a cukortöbbletből a cukorhiányba esünk át. Ezt sokan nagyon kellemetlenül viselik, fáradékonyak, energiahiányt éreznek, aluszékonyak. Elég kellemelen, mivel napközben, ha édességet fogyasztunk, nem épen van mindig időnk ledölni utána, pihenni. Mit csinál ilyenkor tipikusan az ember? További édesség után nyúl, úgymond " ne legyen fáradt, legyen több energiája". S mi történik? Ismét hirtelen a magasból a mélybe eseünk. Sok cukor, sok inzulin, további inzulin, s ismét cukorhiány. És így ugrál a vércukorszintünk az egekből a pincébe oda-vissza. A hasnyálmirigy túlterhelése a maximumon van. Ezt még ő sem bírja sokáig.
Ez főleg akkor veszélyes, ha olyan élelmiszert fogyasztunk, amelyben sok cukor van és ezt gyakran tesszük. Vagyis, ha pl. itt eszünk kalácsot, aztán jön egy kis csoki, egy kis ez , egy kis az..... Keveset eszünk, de majdnem megszakítás nélkül.
Ha gyakran nagy és mennyiségű inzulin jelen meg a vérben, ennek olyan negatív hatása van, hogy a sejteken lévő receptorok, melyek arra vannak, hogy az inzulinra érzékenyek legyenek, egyszerűen "elsokalnak". Nem lesznek annyira vagy egyáltalán érzékenyek rá, megszokják. Kialakul az inzulinrezisztencia. Ez olyan állapot, amikor megfelelő mennyiségű inzulint termel a hasnyálmirigy, de sejtek már nem tudják hatékonyan feldolgozni, nem tudják a vérből megfelelően a sejtekbe szállítani a cukrokat. Így a vérünkben gyülelmlik a cukor, gyülemklik az inzulin, ez nagyon kedvezőtlen állapot az ereink számára, miyel ez támogatja a gyulladásos folyamatokat az erekben, a szervezetben. Ez tovább a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezet.
Az inzulin hormonnak ezen kívül még egy másik fontos szerepe van, ő dönti el, hogy mi történik a zsírokkal ha elfogyasztjuk. Elégetjük, felhasználjuk vagy raktározzuk zsírpárnák formájában.
Abban a pillanatban, amikor sok inzulin hormon van a vérünkben, akkor a zsírokat a feldolgozás helyett egyszerűen raktározzuk a zsírsejtek formájában. Részben a sok vércukorból is zsírtartalék képződik.
Ha kialakul az inzulinrezisztencia helyzet, akkor ha 100%-an egészségesen is táplálkozunk, az inzulin hormon csak azt a parancsot adja az enzimeknek, hogy - tartalékolunk, telnek a párnák.
A hiperinzulinemia olyan állapot amely nem fáj, nem érezzük, egyszerűen nincs róla tudomásunk. A 2.típusú diabetész megelőzője. Ha ez az állapot hosszabb ideig tart, akkor végül a cukorbetegséghez is eljutunk. Ez akkor van, amikor a hasnyálmirigy annyira kifárad, hogy már nincs ereje izulin hormont termelnie. Ez a megelőző állapot évekig is tarthat, a veszély abban rejlik, hogy nem érezzük.
Csak azon vesszük észre, hogy nem sikerül lefogynunk, és különféle értelmes-értelmetlen diétákkal foglakozunk, melyek eredménye inkább empirikus mint valós.
FRUKTÓZ
A második egyszerű cukrunk, leggyakrabban a gyümölcsökben fordul elő. A gyümölcsökben nem árt, mivel még a tapasztalat szerint, nem sokan híztak el a túlzott gyümölcsfogyasztástól. Kevesen híznak el a sok almától, vagy körtétól. A gyümölcsből általában úgysem eszünk túlsokat. A gyümölcs problémát jelenthet azoknak, akiknek már megállapított cukorbetegségük van.
A fruktóznak nem kell az inzulin hormon segítsége. Ez előnyt jelenthet, azonban, ha sok a fruktóz a vérben (édesítők formájában fogyasztjuk, pl.) akkor a fruktóz zsír formájában rakódik le, konkrétan a ez májunkban történik. Ez a májunk elzsírosodásához vezet. A zsírmáj legalább olyan kellemetlenül érinti a szervezetünket, mint a cukorbetegség, sőt ennek kialakulását is támogatja.
ÖSSZETETT SZÉNHIDRÁTOK
Megtalálhatók a gabonafélékben, diókban, stb. Az ilyen élelmiszerek gyakran egészséges élelmiszerként vannak prezentálva, Azonban az olyanoknál, akiknek már kialakulóban van az insulinrezisztencia, azok számára ez már nem annyira egészséges, mivel az összetett cukrok az egyszerű cukrokból tevődnek- glüközból. Csak idő kérdése, és az összetett cukrok glükóz formára esnek szét és ugyanazok a folyamatok érvésülnek, mint a glükóznál, csak a folyamat valamivel tovább tart.
Vagyis azok, akik már próbálkoznak a fogyással, vagy már inzulinrezisztenciájuk alakult ki, számukra fontos az összetett cukrok mennyiségét csökkenti. Főleg a liszt, a péksütemények, stb. formájában.
ZSÍROK
Majdnem minden sejtünk a szervezetünkben fel tudja bontani a cukrokat vagy a zsírokat - anyagcsere formában. Érdekes az, hogy ezt nem teszik egyszerre. Vagyis vagy cukrokat vagy zsírokat "égetnek" el. Hogy a zsírokból energiát szerezzünk anyagcsere alatt, a zsírok a sejtek szintjén versenyeznek a cukrokkal. Vagyis ha olyan táplálékot fogyasztunk, amelyben egyszerre zsírok és cukrok fordulnak elő, a cukrok egy része ( ha még lehet) energiává alakul a többi részük a zsírokkal együtt a párnákban rakódik le.
A természetben gyakorlatilag nem találunk olyan tápanyagot, amelyben sok cukor és sok zsír lenne egyszerre. Azonban mi gyakran fogyasztunk ilyen ételeket: pl. hamburger, chips, különféle főzelékek zsíros pörkölttel, zsíros étel mellé, hogy "ne legyen nehéz" néhány karaj kenyér...stb...amelyek sok fehérlisztet tartalmaznak és nagy mennyiségű zsírt is egyszerre.
MI TÖRTÉNIK A SEJTEKBEN
Ha egyszerre kell feldolgozni zsírt és cukrot is, a sejtek számára egyszerűbb a cukrokkal törődni. Így eleve a zsírt elteszi "párnába". Ezt továbbá támogatja a sok kitermelt inzulin is.
Ha azonban a táplálékunkban a zsírok mellett kevés szénhidrát (a cukrok) található, akkor a zsírokat a sejtek energiává alakítják át. Ez már nem az az egekbe röpítő gyors energia formája, hanem kellemes, hosszabb ideig eltartó energia szintet alakít ki számunkra. Nem leszünk hirtelen éhesek, nem leszünk gyorsan fáradtak. A zsíroknak az anyagcseréje hosszabb ideig tart, mint a cukroknak. A zsírok nem támogatják az inzulin termelését.
ÖSSZEGEZVE
- az egszerre sok szénhidrátot és sok zsírt tartalmazó táplálkozás a legrosszabb forma, hízáshoz, fáradékonysághoz, vezet
- legalkalmasabb a szénhidrátokra szegény táplálkozás. Itt a zsírok biztosítják a megfelelő energiaszintet. Válogassunk a zsírok között is: avokádó olaj, oliva olaj, sertés zsír...
- a zsírok anyagcseréje hosszabb ideig tart, ezért nem fogunk ingadozni a túlpörgés és a farkaséhesség között.
- a táplálkozásnál nemcsak a mennyiség a fontos, hanem az összetétel és az arányok
- nem a kalóriák a legfontosabbak. 1 kalória az avokádóból más hatással van, mint 1 kalória a cukorból