LEGGYAKORIBB LÉGÚTI FERTŐZÉSEK A LOVAKNÁL - lóinfluenza, lóasztma (kehesség, RAO)

Légúti fertőzések kezelése a lovaknál

Lóasztma

A lóinfluenza a lovak gyakori légúti fertőzése. A lóinfluenzát kétféle A típusú  influenza  vírus okozza  a H7N7 és a H3N8 , amelyek az ortomixovírusok csoportjába tartoznak. Érzékeny állatokban lázat, köhögést és hígtrágyát okoznak. A beoltott állatoknál hiányozhatnak bizonyos klinikai tünetek,  a fertőzött és beoltott lovak tovább terjeszthetik a vírust. Jellemző a vírus gyors terjedése a fogékony állatok populációjában. A betegség számos országban endemikus, ahol jelentős lóállomány található. Csak Új-Zéland, Ausztrália és Izland mentes a lóinfluenzától. A vírus cseppfertőzéssel, a fertőzött állattal való közvetlen érintkezés útján terjed – ez leggyakrabban tömegrendezvények, például versenyek, bemutatók, kiállítások, stb. alkalmával történik. A fertőzést követően a klinikai tünetek leggyakrabban 24 órán belül jelentkeznek.

Kockázati tényezők 

Az American Association of Equine Practitioners (AAEP) felsorolja azokat a tényezőket, amelyek a fertőzés magasabb kockázatához kapcsolódnak:

• Az 1-5 éves lovak a legfogékonyabbak a fertőzésre, azonban a legújabb vizsgálatok azt mutatják, hogy a fertőzött lovak aránya megnövekedett a 6-10 éves korcsoportban is, illetve az előző 12 hónapban beoltott lovak között is. Főleg, ha a lópopulációban antigéntől eltérő törzs kering, mint a vakcinatörzs.
•  A specifikus antitestek alacsony szérumkoncentrációja vagy az antitestek és a vírus  eltérése nagyobb fertőzésveszélyt jelent. Fontos szerepet játszik a nehezen számszerűsíthető nyálkahártya légúti immunitás is.
• A nagyszámú lóval való gyakori érintkezés kockázatot jelent, mivel a vírus aeroszolcseppek útján terjed a lovakon keresztül, a betegség rendkívül fertőző és gyorsan terjed a populációban. A klinikai tünetek súlyossága ezután az egyén immunitási szintjétől függ. A részben immuni lovaknál a betegség tünetmentesen fejlődik ki, s ezek az állatok tovább terjesztik a fertőzést. A fertőzés után a lovaknál természetes immunitást alakul ki, mely körülbelül 1 évig védheti a lovat. Az inaktivált vakcinával az oltás utáni immunitás rövidebb, így még a beoltott lovak is megfertőződhetnek, és átadhatják a vírust más lovaknak. Ez segít fenntartani a vírust a lópopulációban.

A lóinfluenza kezelése támogató terápián és pihenésen alapul. Először is, a fertőzött lovat azonnal el kell különíteni a többi lótól, mivel nagy a kockázata annak, hogy a fertőzést más lovakra is átadják. A terápia magában foglalja a láz csillapítását megfelelő gyulladáscsökkentő szerek (általában nem szteroid gyulladáscsökkentők) adásával, valamint intravénás folyadékkal történő rehidratálást (ha a lovak nem hajlandók inni, vagy elhúzódó láz okozta kiszáradásban vannak). Másodlagos bakteriális fertőzés esetén megfelelő antimikrobiális gyógyszereket alkalmaznak (ideális esetben a jelenlévő baktériumok érzékenysége alapján választják ki).

Fertőzés után a légzőrendszernek 1-2 hónapra van szüksége a teljes gyógyuláshoz. Általános tapasztalat, hogy minden egyes napra, amikor egy ló belázasodik, adjunk neki 1 hetet a felépüléshez (5 nap láz egyenlő 5 hét pihenéssel). Ez az intézkedés biztosítja a szövetek teljes regenerálódását és megakadályozza a maradandó tüdőkárosodást.

A leghatékonyabb megelőzés a védőoltás, a veszélyeztetettebb lovaknál célszerűbb az évi kétszeri újraoltás (főleg olyan lovakról van szó, akik gyakran utaznak, és így nagyszámú idegen lóval kerülnek kapcsolatba). Az OIE szerint 2016-ban csökkent a fertőzött lovak száma Európában az előző évhez képest (OIE Expert Surveillance Panel). A lovak vakcinázásának van értelme, bár az influenzatörzsek nem mindig vannak jelen a vakcinákban. A vírustörzsek közötti keresztimmunitás itt valószínűleg nyilvánvaló, így nem mindig szükséges a lópopulációban jelenleg keringő legfrissebb törzzsel történő vakcinázás. Ha nem áll rendelkezésre, mindig jobb olyan vakcinát választani, amely 10 évnél nem régebbi influenzavírus törzseket tartalmaz.

RAO (Recurrent Airway Obstruction, azaz a visszatérő légúti elzáródás), Kehesség

A RAO (kehesség) az alsó légutak betegsége, amely valószínűleg allergiás eredetű. A klinikai tünetek közé tartozik a köhögés, az orrfolyás, a különböző fokú lélegzési nehézségek és a csökkent teljesítmény. Ezek a tünetek akkor jelentkeznek, amikor egy ló irritáló port lélegzik be. Általában akkor jelenik meg, ha a lovat istállóba helyezzük, ahol poros szalma van vagy rossz minőségű széna. Az irritáló por (gyakran penészspórákat, atkákat, polleneket tartalmaz) a légutak neutrofil gyulladását okozza, ami fokozott nyálkaképződést és a légutak szűkülését eredményezi.

Leggyakrabban 5 évesnél idősebb lovaknál fordul elő. Ennek a betegségnek van néhány közös jellemzője a COPD-vel (krónikus obstruktív tüdőbetegség), azonban van egy jelentős különbség: az embernél a légúti elzáródás visszafordíthatatlan állapot, míg a lovaknál visszafordítható (Robinson, 2006). Ez az oka annak, hogy a korábbi COPD elnevezést a lovaknál felváltotta a RAO megnevezés, amely jobban szemlélteti a betegséget.

A betegség a belélegzett antigénekre adott túlérzékenységi válasza a szervezetnek, és ebben szerepet játszanak az I. típusú (IgE antitestek által szabályozott) és III. típusú  túlérzékenységi reakciók. típus (az antitest-antigén komplex képződése alapján) (Moran és Folch, 2011). Számos tanulmány szerint a kehességben szenvedő lovaknál magasabb IgE antitestszintet mutattak ki a légutakban, mint az egészséges állatokban, azonban a vérben az IgE antitestek szintje hasonló volt mindkét csoportban. Más tanulmányok viszont kizárják az IgE részvételét a betegség patogenezisében (Moran és Folch, 2011).

A légutak falában neutrofil gyulladás lép fel (amely a folyamatban lévő III-as típusú túlérzékenységi reakció bizonyítékának tekinthető), ami az antigén-antitest komplexek képződéséből ered (Moran és Folch, 2011). Az immunválaszt a T-sejtek is modulálják a proinflammatorikus citokinek termelése miatt (Kleiber et al., 2005). Azt azonban még nem tudni, hogy pontosan mely immunsejtek és citokinek játszanak szerepet a betegségben.

A kehesség a  felnőtt lovaknál fordul elő, és a poros környezetnek való kitettség utáni légúti elzáródásra jellemző. Ez  visszafordítható, ha a lovat pormentes környezetbe helyezzük és hörgőtágítókat használunk. A légúti elzáródás fő oka a hörgőgörcs, valamint a nyálka és a váladék (gyulladásos sejtek) felhalmozódása a légutakban.

A kezelésnél először csökkenteni kell a ló poros környezetnek való kitettségét - biztosítani kell a ló kinti tartózkodását, nedvesíteni kell a szénát és csökkenteni kell a port az istállóban más típusú alomra váltva. A lovaknak általában gyulladáscsökkentőket kortikoszteroidokat, hörgőtágítókat (kiszélesítik a légutakat, így a ló könnyebben lélegzik) és nyálkaoldókat, köptetőket (mucolitikumokat, ámogatják a nyálkahártya légutakból való kiürítését, ) adnak kezeléskor. 

A légutak állapotának támogatásaként a betegség után vagy annak megelőzéseként, gyógynövényeket lehet használni, melyek  pozitívan hatnak a légutakra és támogatják az immunrendszert.  A termékeinket ennek megfelelően állítottuk elő, hogy támogassák a lovak egészségét, könnyebben lélegezzenek.

Felhasznált gyógynövények

• KERTI IZSÓP (Hyssopus officinalis)
  támogatja a felső légutak megfelelő működését, elősegíti a hörgőszekréció, váladékok effektivitását és védi a légutak nyálkahártyáját
  
• ERDEIFENYŐ (Pinus sylvestris)
  fenyő rügyekből nyert anyagok (illóolaj, terebentin) segítik a felső légutak optimális állapotának megőrzését, elősegítik a nyálka eltávolítását, könnyítik a köhögést és védik a légutak nyálkahártyáját
• LÁNDZSÁS ÚTIFŰ (Plantago lanceolata)
  a bronchopulmonalis gyulladás kezelésének támogatására szolgál. Akut és krónikus fertőzések esetén is segíthet
  
• HIBISZKUSZ (Hibiscus)
  támogatja az immun- és a légzőrendszer normál működését, könnyíti a köhögést

Gyógynövények a következő termékekben találhatóak meg.