OLAJOK ÉS ZSÍROK - MIKOR MELYIKET HASZNÁLJUK

A növényi eredetű olajok kiválóak a hidegkonyhában, azonban a hőkezeléssel már ügyelni kell, hogy melyiket milyen hőfokon használunk.

 A füstpontról sokan nem hallottak, de bizonyára már érezték. Ez a az a pont, amikor az olaj vagy a zsír égni kezd. Ettől a pillanattól az olaj vagy a zsír már az egészségünknek nem szolgál, hanem inkább ellene tesz. Az égési folyamaton belül az olajok, zsírok degenerálása kezdődik és bennük veszélyes vegyi folyamatok zajlanak. Például a zsírba lévő glicerolből  akrolein válik, melyet az első világháborúban vegyi fegyverként használtak, mérgező.

 A növényi olajok nagy mennyiségű telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, azonban pl. a sütésnél, érdekesen, egészségesebb a zsír. 

A hőfok mellett fontos az időtartam is, mit milyen sokáig hőkezelünk.

•  GHI VAJ - 250 C - magas a füstpontja - így megfelelő pl. a sütéshez, de nagy mennyiségű telített zsírsavak (2/3) tartalmaz és mellette a veszélyes transz-zsírsavakat.
• NAPRAFORGÓOLAJ - 180 C - alacsony a füstpontja, kevés a telítetlen zsírsav tartalma. Sütéshez megfelel, de fritőzbe már nem való. Gyakori fogyasztása sem ajánlatos, mivel az omega 3,6,9 telítetlen zsírsavakat a szervezet számára nem előnyös arányban tartalmazza. Többnyire csak omega 6 -ot tartalmaz, ami épen nem valami top előnyös. 
• REPCEOLAJ - a sütéshez legjobb olaj a repceolaj. 

OLAJOK ÉS ZSÍROK HŐSTABILITÁSA

 (milyen hőfokig még "egészséges" a használatuk)

Az olajok a rafinálással elveszítik az értékes elemeket, csak a hőkezeléshez felelnek meg. Pl. ha megszagoljuk a rafinált kókuszolajat szagtalan, íztelen zsírmassza. 

Megjegyzés:

A sportolók számára nem előnyös az edzés előtt vagy után zsíros vagy olajos ételt fogyasztani, mivel lassítják az anyagcserét, s ezzel együtt az izmok regenerálását.