A növényi eredetű olajok kiválóak a hidegkonyhában, azonban a hőkezeléssel már ügyelni kell, hogy melyiket milyen hőfokon használunk.

 A füstpontról sokan nem hallottak, de bizonyára már érezték. Ez a az a pont, amikor az olaj vagy a zsír égni kezd. Ettől a pillanattól az olaj vagy a zsír már az egészségünknek nem szolgál, hanem inkább ellene tesz. Az égési folyamaton belül az olajok, zsírok degenerálása kezdődik és bennük veszélyes vegyi folyamatok zajlanak. Például a zsírba lévő glicerolből  akrolein válik, melyet az első világháborúban vegyi fegyverként használtak, mérgező.

 A növényi olajok nagy mennyiségű telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, azonban pl. a sütésnél, érdekesen, egészségesebb a zsír. 

A hőfok mellett fontos az időtartam is, mit milyen sokáig hőkezelünk.

  •  GHI VAJ - 250 C - magas a füstpontja - így megfelelő pl. a sütéshez, de nagy mennyiségű telített zsírsavak (2/3) tartalmaz és mellette a veszélyes transz-zsírsavakat.
  • NAPRAFORGÓOLAJ - 180 C - alacsony a füstpontja, kevés a telítetlen zsírsav tartalma. Sütéshez megfelel, de fritőzbe már nem való. Gyakori fogyasztása sem ajánlatos, mivel az omega 3,6,9 telítetlen zsírsavakat a szervezet számára nem előnyös arányban tartalmazza. Többnyire csak omega 6 -ot tartalmaz, ami épen nem valami top előnyös. 
  • REPCEOLAJ - a sütéshez legjobb olaj a repceolaj. 

OLAJOK ÉS ZSÍROK HŐSTABILITÁSA

vaj 110 - 140
lenolaj 110
szójaolaj 160
szójaolaj rafinált 238
kókuszolaj 170
kókuszolaj rafinált 230
zsír 180
napraforgóolaj 180
olívaolaj 210
rizs olaj 215
pálamaolaj 235
repceolaj 240
ghi vaj 250
avokádó olaj 270

 (milyen hőfokig még "egészséges" a használatuk)

Az olajok a rafinálással elveszítik az értékes elemeket, csak a hőkezeléshez felelnek meg. Pl. ha megszagoljuk a rafinált kókuszolajat szagtalan, íztelen zsírmassza. 

Megjegyzés:

A sportolók számára nem előnyös az edzés előtt vagy után zsíros vagy olajos ételt fogyasztani, mivel lassítják az anyagcserét, s ezzel együtt az izmok regenerálását.

Írd le hozzászólásod