A SARS-COV-2 vírusról minél többet tudunk, annál jobban látjuk, hogy mi mindent nem tudunk, mi az ami ismeretlen és feltehetően veszélyes vagy ártalmatlan lehet számunkra a vírussal kapcsolatban.
HOGYAN TÁMAD A VÍRUS, A BAKTÉRIUM, A GOMBA - MI A KÜLÖNBSÉG KÖZÖTTÜK
A gombáknak, a baktériumoknak mindegy kit és hol támadnak meg, ugyanúgy megtámadják az állatokat, az embereket, és azt is bárhol, nem válogatósak.
A vírus nagyon arisztokratikusan viselkedik. A vírus több millió év alatt együtt fejlődik a vírusgazdával, melyet nagyon gondosan kiválaszt és megfelően alkalmazkodik a gazdához. A vírusnak nem elég csak ráugrani a sejtre, és hop, már meg is fertőzte. A vírusnak specifikusan kell alkalmazkodni, ezt a megfelelő helyen és módon kell elkövetnie. Vagyis a vírusnak megfelelő kulccsal kell rendelkezni, hogy a sejt ajtaján be tudjon menni.
A vírusok annyira specializáltak, hogy például az egér vírus, nemcsak külön csak az egereket fogja megtámadni, fertőzni, de ezen belül, csak egy bizonyos sejtfajtát, pl. az egér tüdő sejtjeit fogja megfertőzni, de már nem a májsejteket. Vagyis a vírus nemcsak a vírusgazda típust választja ki magának, hanem a sejttípust is. És erre a szűk specifikus területre, a vírusok az egész életük alatt, csak erre fognak öszpontosítani. Hogyan fejlődjenek, hogyan legyenek jobbak.
Hogy olyan nagy ugrásra kerüljön sor, hogy a vírus átugrik az állatról az emberre, más sejttípura, akkor ott nagyon-nagyon nagy dramatikus körülményeknek kell, hogy kialakujanak.
Köztudott, hogy néhány vírusfajta, mint pl. az influenza vírus, képes az ún. rekombinációra. Vagyis a genom (génkód) egyes részeit képes felcserélni. Az RNS vírusoknál, mint a koronavírusok, is ismert a rekombináció, azonban, akkora változásokra, melyeket itt látunk, csak a SARS, a MERS vírusok előbukkanásától ismertek.
A KORONAVÍRUSOK
A koronavírusok, mint általában, inkább az ember számára kellemetlen vírusok közé tartoznak, nem a veszélyesek közé. Ide tartoznak pl. azok a koronavírusok, melyek a náthát okozzák. Nagyon nagy meglepetés volt a tudósok számára, hogy ilyen pusztító erejű koronavírus jelent meg. Főleg arra való tekintettel, hogy a denevér vírusokhoz közeli vírusról van szó. Hiszen a denevér és az ember nagyon távol áll egymástól, mint faj.
MI LEHETETT AZ OKA, HOGY NEM TERMÉSZETES MÓDON KELETKEZETT
A keletkezése körül sok az elmélet, a ködösítés, az ilyen vagy olyan kutatás, tapasztalat. Nézzük meg miért is lehet nem természetes eredetű:
- a vírus furcsán viselkedik
- nem alakít ki jó immunitást
- előfordultak már újrafertőzések
- nagyon gyors a replikáció képessége
- nem úgy néz ki a fertőzés folyamata, mint egyéb koronavírusos fertőzés általában, stb.
Vagyis mind olyan tulajdonságok, melyeket a vírusoknál a természetes körülmények között nem figyeltek meg.
Ez az egyik oldala a dolognak. A másik ami erre utal, az a vírus genetikai kódja, genomja. A koronavírus lineáris, mint egy vonal, s a négy alapelem, melyet betűkkel jelölnek, különféle kombinációja képezi a vírus genomját. A "vonalat", vagyis a vírus genomját, több részre lehet felosztani működésük szerint. Az elején található meg a "vezérlő" osztag. Itt rejti el a vírus a számára legfontosabb tulajdonságokat, pl. hogyan fog rákapcsolódni a vírusgazdára, hogyan fog történni a transzkripciója, stb., ezt lehet nevezni a vírus agyának, szivének. Ezt a részét valójában csak 265 betűt képez a vírus egész genom kódjából, mely egészen 30 ezer betű körül van. Ez a rövid része, a vezérlő rész, a vírus kódjának, annyira egyedi, hogy pl. erről lehet felismerni az egyes vírus típusokat.
Ebben az esetben, a SARS-COV-2 vírus esetében, ebben a kis részben 26-27 változás vehető észre egyszerre. 26-27 változás 265 betűnél, nagyon sok.
MIÉRT FURCSA AZ A SOK VÁLTOZÁS A VEZÉRLŐ RÉSZLEGBEN
Ez a rész, a vezérlő rész, dönti el a vírus élőképességét, a vírus túlélését bíztosítja. Ha a vírus itt csinál valami változást, akkor ezt nagyon óvatosan, megfontoltan teszi, kis mértékben, s közben figyeli, hogy előnyt szerzett-e vele vagy sem. Itt ha rosszul dönt, ez a vírus megsemmisítését jelentheti.
Ennyi változást, ekkora luxust, a természetben nem engedhet meg magának. A vírusok nem kockáztatnak, nem hazárdjátékosok, nagyon erős, megfontolt harcosok.
A mostani SARS COV-2 koronavírushoz legközelebb épen az előző SARS vírus van, s utána kis szünettel a denevér koronavírusok, s utána hosszú-hosszú szünet.
Ez mind összesítve, annyira feltűnően sok különbséget jelent, annyi sok genom változást, hogy a természetben nem lenne meg a helye.
MIÉRT DOLGOZNAK MOLEKULÁRIS BIOLÓGUSOK A VÍRUS MUTÁCIÓKKAL ÉS HOGYAN TESZIK EZT
A vírus kiváló eszköz a génmutációk számára. Ha sejtbe új gént akarnak benni, megváltoztatni valami tulajdonságot, akkor ezt a vírusba "csomagolják". Ez még tovább fejlődött, a CRISPR technológia formájában. A CRISPR technológiát a sejtek genomjának szerkesztéséhez használják, így keletkeznek az ún. génmodofikált termékek, pl.: GMO kukorica, GMO repce, stb.
A művelet után vizsgálják, hogy a vírussal beimportált gén segítségével, az egyes mutációk milyen változásokat idéznek elő a sejtben. Milyen új tuljdonságai lettek, mi változott meg. Hasznos vagy nem hasznos ez. Kidobni vagy meghagyni.
Ennek alapján figyelik és tesztelik az egyes gének szerepét a sejtekben.
Visszatérve a vírusokhoz, ezek nagyon jó "gén szabóeszközök". Mivel pl. ha az egér tüdejébe akarnak új gént beimportálni, elég megtalálni a megfelelő vírustípust, s ez szépen "becsomagolva" ott fertőzi meg a sejtet az új génnel, oda szállítja, ahová a tervező elképzelte.
A géntechnológia hatalmas eszköze a vírus maga.
A CRISPR technológia még több fokkal pontosította és egyszerűsítette ezt a módszert. Valójában azt lehet modani, hogy a hatása összemérhető az atomfegyverekkel. Bombasztikus. A génkódot betűpontossággal tudja levágni, kicserélni, behegeszteni, összevarni. Tökéletesen. Új információt adni, mintha semmi sem történt volna a szerkezettel, úgy tudnak vele szabni.
A másik amiért ilyen veszélyesz, az az a tény, hogy a gyártócégek, annak érdekében, hogy minél többen használják, és főleg minél többen vegyék meg az álatluk gyártott technológiát (CRISPR), az egészet ún. user friendly, felhasználóbarát stílusban készítik. Pontosan le van írva: ezt tedd ide, azt oda, ezt keverd bele, stb. Elég követni az utasítást és az ártatlan anyagból veszélyes fegyvert lehet előállítani, nem akarva is, véletlenül.
HOGYAN KERÜLHET KI GMO BALASET A LABORON KÍVÜL
A laboratóriumokban szigorú előírások vannak, biztonsági berendezések, protokolok. Azonban ott ahol emberek dolgoznak, ott az ember tévedhet, mindig megtörténhet a baleset. Ez leesik, ez kidől, ez elfogyott....
Legtöbb esetben a génmutált sejtek, termékek életképtelenek a laborátóriumi körülményeken kívül. S erre sokan is számítanak. Köztudottak az ilyen balesetek, azonban szerencsére, eddig jól döltek el.
Hogy miért jelent meg a SARS, vagy a MERS a tevéktől olyan helyen, ahol évezredeket együtt élnek az emberek a tevékkel, a SARS COV-2 a denevérektől olyan helyen ahol az emberekkel évezredeket élnek már együtt, épen most, amikor megjelent a géntechnológia, ezt csak a jövő mondja meg.
Egy pozitívumot lehetne kérni, hogy a SARS COV-2 mint más mutációk, ne legyen annyira életképes, és menjen ahonnan jött, békében.
Forrás: Dr. Sona Pekova, PhDr, molekuláris biológus, virológus, immunológus. Tapasztalata van a molekuláris hematológiába, molekuláris hemoontológiában és molekuláris genetikában, humán- és állatorvostan részről.